macicsajt81

Okt19.-20. Gondoltam talán most, hogy rendes életem van. (barátok, barátnő és még munka is van, kellenek a vidám blog bejegyzések. A sors fura fintora viszont mindig mindent össze vissza kuszál. Hát ez a nap is ilyen volt. A napom úgyahogy, de jól indúlt. Persze indulás után rögvest fordúlhattam is vissza az imádott nő höz, mert szegény a tatyómba felejtette a kis táskáját, én papírokra gondoltam, ő a sminkesére, mindegy vissza fordúltam, és annak rendje módja szerint elkéstem. Nemszámít már megszokták. Öröm az ürömbe, hogy az egyik koléga nő pont a villamos megálló felé kanyarodott és felszedett egy fuvarra. Így csak egy picikét késtem. Életemmel csak egy kicsit beszéltem telefonon napközbe mert a telefon töltő nála maradt és a két telefonból egy le is merült. Később Orsi barátném is felhívott, hogy átmehetnék hozzá mert szülinapja van. Ezért munka után haza robogtam, gyors zuhany, átöltözés és borotva betesz és indulás. Direkt nem borotválkoztam, nehogy az legyen, hogy én Orsinak akarok tetszeni és nem az én Nyünnyögőmnek. Át értem olyan 19:15re kb. ,de lehet több is volt. Dumálgattunk próbáltam belőni Tominak a wi-fi-t az irodából, de nem akarta az igazat. Majd szaladás szó szerint, közbe telcsizés, hogy lássa keresem, de tudom pénztárt zár így lehet hogy 21:30-is lesz mire végez. Próbáltam elérni miközbe a 173-mas busz nyögve nyelősen döcögve gurult a Ferenciek terére. Ott gyorsan fel pattantam az első metróra, irány a második kocsi, hiszen a nyugatinál az lesz a jó. Felhívott, én vissza hívtam és jött tőle a balhé. Pedig tudta, hogy Orsiéknál vagyok, mert beszéltem vele amikor felhívott kaja szünetben. Közölte húzzak haza, nemérdekli, mondtam mindjárt ott vagyok, nem érdekli villamossal megy. Így hát eggyel később a Lehelen száltam le. Ott persze jól megszívattam magam mert a második kocsi a másik vége... Kis lábszedés át a villamos megállóhoz, és előbb értem oda mint Ő. Persze csak duzzogot, hogy tudom miért haragszik. 5 percet ha késtem, és semmi oka nem lenne ezen így felháborodni, de szerinte én meg szegtem egy egyességet. Egész úton duzzogott, és utánna is. A takarót és a párnát a fejére húzta és beduzzogva aludt, szomorú voltam, és még most is az vagyok. Tudom a női lélek nem olyan mint a pasiké, és mindig arra gyanakszanak akire nem kell. Hajnalba meg ébredtem, rossz álmom volt ő meg csak nézet rám azokkal a nagy barna szemeivel, miközbe cirógatta a cicát. Odda intett maga mellé. Jobb volt mellete lenni egy kicsivel, de hiába próbáltam reggel felkelteni. Korán kellet indúlnom nem késhetek el. Ő rám nézet el vonúlt, elhúzódott tőlem, és kimérten közölte nem akar velem ma találkozni. A munkába időben be értem, felhívni nem merem pedig lassan biztos indúlnia kellene. Hiányzik és bánt, hogy haragszik, szóval ennyit arról, hogy én ide vidám dolgokat akartam írni szerelemről megértésről.