Szia blogom!
Millió éve nem írtam neked egy sort sem. Most itt az ideje.
Bánatom van, nem kicsi hanem hatalmas, mert rosszat tettem, olyat amire az eszem azt mondta mindig nemszabad a múltat, békén kell hagyni. Egy apró jó kívánság másban rosszemlékeket kelthet és egy véletlen keresés pont a szemedbe vágja ezt. A 2008 nem volt a legjobb év. Nagyon sok jó volt benne és legalább annyi rossz is. Az utolsó nap viszont nagyon jó volt mert azok voltak velem akik szeretnek akik melletem állnak jóban rosszban. Az viszont tény, hogy a jó dolgokra kell öszpontosítanom, hamár nincs senkim legalább a boldogság látszata meg legyen mert tudom előrébb úgy sem juthatok. Ettől függetlenűl a cél 2010-re egy párkapcsolat ki alakítása lehetőleg egy lány lénnyel, a www.pcard.hu oldal népszerűsítése, egy komolyabb bridge gép vásárlása, és megtalálni a helyem az életbe,Crystal koncertre menni, megtanúlni swingelni, meg jwigelni, elolvasn és zokogni egy szerelmes történeten, bulizni a barátaimmal, lanozni uncsi tesómmal. Röviden össze foglalva 2009-ben szeretnék élni, csupa nagy betűvel ÉLNI, mert az élet egy játék "The GAME of LIFE"!
Tudod mit bárki is vagy, lehet azt várod tőlem mert az életem szar fel fogom adni, de nem, még nem majd ha már "nincs más kiút csak a halál", majd akkor amig viszont van legalább egy barátom akinek szüksége lehetrám addig itt leszek addig élni fogok, mert akkor halsz meg amikor már nem emlékszikrád senki, nem keres senki.
Hugim, Digi, Öcsi ,Utcsó, Zene, kérlek ezt az egyet ne hadjátok, nem kell a nyakamon lógnotok csak álljatok mellém mint most Digi is. Szerdán el is akarok menni Crystal koncira, remélem valaki elkisír, de ha nem az sem baj, mert én menni akarok, mert rossz és a jó , és ha én vagyok a rossz akkor ott a helyem, és ha jó vagyok akkor meg azért.
Vannak új ismerőseim hiszen a szilveszter este én voltam a gyöngyhajó lány legalábbis Nomi ezt mondta és azóta én is ezt mondom, és meg ismertem Rolandot is és még kituda kit akire nem emlékszem. Viszont azt az érzést azt amit a csaj a toronyból ad egyiksem, nem ismerem, és már volt ilyen a felkavaróval,benne is van valami ami ad egy pluszt. Egy mosolyt a fagyot rémületre, vagy félelmet ad mert nem tudom mi játszódik le benne. Amit tudok hogy a rémálmaim nem akarnak elmúlni még mindig napmint nap újra élem. Tisztán él bennem az a nap és nem tudom felejteni, ez a harmadik keresztem amit a nyakamba vettem.
A jövő beli kapcsolatomat remélem ez a kis történet vezérli majd:
"Már régen akartam beszélni Veled.
Én magamat akartam adni Neked,
Hogy legyen egy rongybabád, egy játékszered,
Kit néha - néha megsimogat kezed.
Én kirakatban nem éltem soha,
És a csillogás után sem futok.
De amit egyetlen babád sem tudott,
Én rongytestemmel sírni is tudok.
Egy sarokban, mint elfelejtett játék,
Festett szememben igaz könny ragyog.
Engem megtalálsz, ha ők mind eltörnek,
Mert én törhetetlen, csak egy rongybaba vagyok..."
